Utólagos vízszigetelés - Falszárítás
Kérdések és válaszok
- A tégla elektromosan nem vezető. Hogy lehetséges elektromos módszer alkalmazása?
Valóban, az építőanyagok, így a tégla is elektromosan nem vezető.
A falban felszálló nedvesség a falszerkezetben függőleges, felfelé irányuló vízáramlás, melynek forrása a talaj víztartalma. A víz az építőanyag pórusain keresztül áramlik felfelé, mely áramlás elektromos feszültséget hoz létre a talaj és a nedves fal között. Az elektromos feszültség tovább gerjeszti a pórusokban a nedvesség feláramlását. A feszültség mérhető.
A falban lévő nedvesség, víz és az abban oldott ionok, vegyületek (elektrolit) okozzák a vezetőképességet.
Amennyiben a talaj és a fal közötti elektromos feszültséget megszüntetjük, illetve megfordítjuk a pólusokat leáll a víz felszivárgása a falban, a fal kiszárad.
- A GEOS elektroozmótikus utólagos vízszigetelés, falszárítás alkalmazása káros lehet az egészségre?
Nem.
Teljesen semleges minden élő szervezetre.
Nincs idegen anyag, vegyszer, káros elektromágneses tér, sem más "hókusz-pókusz".
Természetes fizikai elven alapul.
- Mennyivel lesz több a villanyszámla?
A rendszerben egyenáramú, alacsony feszültség van (jelentéktelen a fogyasztás).
- Vízszigetelés, vagy nem?
Hagyományos értelemben nem. Inkább nevezhetjük falszárításnak.
A hagyományos, "durva" szerkezeti beavatkozásoktól több és biztonságosabb.
Nem a nedvesség útját zárjuk el, hanem a nedvesség fel- és beszívódásának okát szüntetjük meg és megfordítjuk a nedvesség áramlásának irányát.
A nedvesség felfelé áramlása a falban teljesen megszűnik és a nedvesség a falból a talaj felé áramlik.
A GEOS utólagos vízszigetelés "kiűzi" a nemkívánatos nedvességet a falból.
- Az épület melyik részén alkalmazható a rendszer?
Az épület minden részén telepíthető az utólagos vízszigetelés, a GEOS rendszer.
Alkalmazási példák:
Hagyományos kültéri telepítés:
Hagyományos beltéri telepítés:
Alagsor, pince telepítés, kettős anóddal:
Alagsor, pince utólagos vízszigetelése belső telepítéssel:
- Hogyan történik a telepítési folyamat?
Telepítés előtt helyszíni szemlét és műszeres vizsgálatot végzünk, hogy más nedvességforrásokat kiküszöböljünk. Más nedvesség források észlelésekor javaslatot teszünk azok kijavítására.
Amikor kétséget kizáróan azonosítottuk a felszálló nedvességet elkészítjük a szigetelési tervet, majd elvégezzük a telepítést. A telepítés az épület méretétől, a telepítés helyétől stb. függően egytől, akár több napot is igénybe vesz. A bentlakóknak nem kell kiköltözni, a kültéri telepítési folyamatból, némi kevés zajtól eltekintve, nem vesznek észre semmit.
- Elegendő az utólagos külső hőszigetelés a fűtési költség csökkentése érdekében?
Száraz falaknál elegendő. Azonban nedves falaknál a külső hőszigetelés csökkenti a falban lévő nedvesség kipárolgását. A nedvesség túlnyomó része a fal belső felületén, a lakótérben fog kipárologni, aminek következtében megnő a lakásban a páratartalom. A megnövekedett páratartalom csökkenti a kipárolgást, növekszik a falban a nedvesség, növekszik a fal nedvesedésének magassága is, mindaddig ameddig a kapilláris emelkedés és a párolgás egyensúlyba kerül.
Ennek következménye a fal állagának rohamos romlása. A megnövekedett belső páratartalom (télen a 75-85 %-os relatív páratartalom sem ritka) gyorsan kialakuló penészedéshez vezet. A lakókörnyezet az egészségre ártalmassá válik.
A fűtés növeli a belső párolgást, a párolgás elvonja a falból a hőt. A fűtés nagy része a fal szárítására fordítódik. Jelentős túlfűtés mellett is csökken a hőérzetünk, hidegnek, ridegnek érezzük a lakást, nem beszélve a fojtó, dohos, penészes szagról, egészségtelen környezettől.
Mielőtt a külső hőszigetelést elkészítik, nagyon javasolt a GEOS eljárással a falakból a víztartalmat elvonni.
Megjegyzés: hőszigetelt épületeknél is telepíthető a GEOS rendszer.
- A GEOS vízszigetelési eljárás okozhat statikai, állékonysági problémát az épületben?
Nem.
Más szigetelési eljárásokkal ellentétben a GEOS vízszigetelés semmilyen mélyreható beavatkozást nem okoz az épület statikai szerkezetében.
Bármilyen építőanyag esetén biztonsággal alkalmazható (tégla, vályog, vert fal, beton, vegyes építőanyag). A falakban lévő nedvesség eltávolítása után az épület állékonysága javul.
- Aljzatbetont is lehet szigetelni a GEOS rendszerrel?
Igen.
Az aljzatbetonban is felszivárog a nedvesség. A GEOS utólagos vízszigetelés az aljzatra is hatással van. Megszünteti a nedvesség felszivárgását az aljzatbetonban is.
- Új építésű épületeknél használható az eljárás?
Igen.
Sőt ajánlott már az építés során a hagyományos szigetelés mellett alkalmazni. A hagyományos szigetelés elzárja a felfelé emelkedő víz útját, de a nedvesség felszívódásának okát nem szünteti meg. Az évek során meghibásodott hagyományos szigetelés, vagy szigetelési kivitelezési hiba esetén sem fog a nedvesség a falban felfelé áramlani.
(Sajnos több új épületet láttam, ahol a kivitelező "elfelejtette" beépíteni az előírt szigetelő réteget a fal és lábazat közé. Olyat is tapasztaltam, ahol a kontár kivitelező az előírt szigetelő anyag helyett egy rétegben vékony agrofóliát terített le. Ez már az építés szakaszában kilyukadt.
Mindezt a műszaki ellenőr jóváhagyta(!).
Elképesztő ostobaságukat az építtető, a későbbi használó, lakó szenvedi meg.
- Mi a talajvíz, talajnedvesség, talajpára?
Talajvíz a talajszemcsék közötti üregeket kitöltő szabad víz. A szabad víz azt jelenti, hogy a talajszemcsék felületéhez nem kötődik, tehát mozogni, áramlani képes. Az áramló víz a talaj ásványi szerkezeteinek oldható részét kioldja, és ettől olyan vegyi hatásúvá (elektrolit) válik, amelynek következtében az épület anyagát megtámadja.
A talajvíz felszíne állandóan párolog, ugyanakkor a hajszálcsövesség folytán a talajvíz feletti talajba felszívódik, de ez a víz már kötődik a talajszemcsékhez. Ez a talajnedvesség.
Hajszálcsöveknek (kapilláris) hívjuk azokat az útvonalakat, amelynek hatására egy mélyebben fekvő helyről a víz egy magasabb helyre szivárog (elektromotoros erő). Hajszálcsövek ágazzák keresztül a kockacukrot, a szivacsot, az itatóspapírt, a téglát, a betont stb. A hajszálcsövek belső nyílása igen szűk. A hajszálcsőben a víz annál magasabbra emelkedik, minél szűkebb a cső keresztmetszete.
A hajszálcsövességnek nagy szerepe van a természet jelenségeiben, a növények életében. A növényt hajszálcsövek ágazzák keresztül. Ezeken a csöveken át áramlik a talajból felvett nedvesség a legmagasabb fák csúcsáig. A talajt is hajszálcsövek járják át. Rajtuk keresztül szivárog fel a felszínre a talaj nedvessége, ahol elpárolog.
A talajnedvességet csökkenti az állandó párolgás, de ez a hajszálcsövesség útján pótlódik.
Talajpára: a talajon áthatoló, elpárolgott talajvíz, amely az útjába kerülő felületre, például az épület talajjal érinkező felületére lecsapódik és azon keresztül felszívódik.
- Mit okoz a hibás vízszigetelés?
A nedvesség és az abban oldott anyagok (sók, stb.) megtámadják az épület szerkezeteit, annak állékonyságát veszélyeztetik. Az állandó nedvesség táptalaja a kórokozóknak. A nedves épület egészségtelen (reuma, asztma, légúti betegségek, stb.), fenntartása, fűtése költséges.
- Van jele annak, hogy hibás a vízszigetelés?
Időnként vizsgáljuk át az épületet (új épületet is), abból a szempontból is, nem sérült-e meg a vízszigetelés a talajkonszolidáció (tömörödés, süllyedés, stb.) következtében, vagy vannak-e a vizesedésnek nyomai. Az ilyen vizsgálódás legalább évente kétszer, tavasszal és ősszel javasolt, azoknak is, akik abszolút biztosak házuk vízszigetelési rendszerében.
A talajnedvesség, falnedvesség, illetve a vízszigetelés elégtelenségére utaló jelek:
Abban az esetben, ha a házat akárcsak egy hétig nem szellőztettük, a belső térbe való belépéskor egy jellemzően kellemetlen légállapotot találunk.
- nedves, dohos légállapot
- a falak tövében, sarkokban elszíneződés (előrehaladott állagromlás)
- penészesedés (zöld-, szürke-, feketepenész)
- ún. salétrom virágzás (előrehaladott állagromlás)
- vakolathullás, mállás (előrehaladott állagromlás)
- magas relatív páratartalom a lakótérben
- köhécselés, ízületi fájdalmak, reuma, asztmás tünetek, nehézkes levegővétel, allergiás tünetek, nyugtalan alvás, rossz közérzet, fejfájás stb. (a nedves, vizes falak, aljzatok további számos betegség okozói).
- Hibás a házam vízszigetelése, dohos, nedves a levegő. Elegendő egy páramentesítő készülék?
Elegendő, ha a magasabb páratartalmat a nappaliban elhelyezett ruhaszárító okozza.
A vizesedés, ha elhanyagoljuk, a falak nedvszívó hatására terjed, rohamosan rombolja a ház állagát. A berendezési tárgyak, bútorok penészednek, rohadnak.
A lakók egészségi állapota is rohamosan romlik.
Érdemes a nedvesedés okát sürgősen feltárni, és a további romlás megakadályozására utólagos vízszigetelést készíttetni.
- Nem értek a fizikához. Kérem írja le a GEOS utólagos vízszigetelési eljárást pár mondatban.
A fal és a talaj között elektromos potenciálkülönbség van. A talaj a pozitív pólus (anód), a fal a negatív pólus (katód). Ennek hatására a sókat tartalmazó víz az anód (talaj) felől a katód (fal) felé húzódik. A vízmolekulák tehát a negatív pólus felé mozognak. Mivel a nedves fal és a talaj között potenciálkülönbség van, potenciálkiegyenlítés esetén, a rendszer külső áramforrás nélkül is működőképes.
A GEOS rendszer lényege: a pólusokat felcserélve, azaz a fal lesz a pozitív, a talaj a negatív pólus, a falban lévő nedvesség (sóoldat, elektrolit) a falakból a talaj felé áramlik. Ezáltal a fal és az épület kiszárad.
A GEOS rendszernél olyan természetazonos anyagot építünk a falba, ami nem lép kémiai kölcsönhatásba a falban lévő nedvességgel.
Az utólagos vízszigetelési eljárásról röviden itt olvashat.
- Helyileg hol végeznek GEOS vízszigetelés telepítést?
Bárhol az országban és külföldön is.
- Korábban nem láttam vizesedést a házamon, de az utóbbi 1-2 éve, láthatóan, vizesek a falak.
Korábban is vizesek lehettek a falak, csak most jutott el a víztartalom arra az értékre, amikor már a vizesedés látható is. Ez már előrehaladott állapot.
Sokfélék lehetnek azok az erőhatások amelynek következtében a víz a talajban mozgásban van. A gravitációs és a kapilláris erő mellett vízmozgást indít meg a talajban az elektromos áram (elektroozmózis) és a hőhatás (termoozmózis).
A kérdésre a termoozmózis jelensége ad választ.
Termoozmózis. Vízmozgás hő hatására.
Az épületek (burkolatok) alatt a talaj víztartalmának eloszlása a környezettől teljesen eltérő. A beépítés hőszigetelést jelent a talaj számára, így az épületek alatt a környezettől eltérő hőmérsékleti viszonyok alakulnak ki. Ilyen szigetelt felületek, épületek, alatt a talaj víztartalma megemelkedik. Ezt a jelenséget a párolgás hiánya és az okozza, hogy hőmérsékleti gradiens hatására a talajban vízmozgás indul meg.
Ezt a folyamatot termoozmózisnak nevezzük.
A talajban lévő nedvesség a meleg oldalról a hideg felé talajpára alakban vándorol, és a hidegebb részen lecsapódva növeli ott a talaj víztartalmát. A cseppfolyós víz ellenkező irányú mozgást végez.
A vízmozgást tekintve van egy telítettségi állapot, amikor a hideg oldal felé való vízmozgás (vízpára alakban) a legerősebb.
Ha a felszín hőmérséklete kisebb, mint a mélyebben fekvő talajé, a víz felfelé mozog, és fordítva.
Ha a hőmérséklet változásának évi ciklusai erősen asszimetrikusak, azaz a lehűlés hosszabb időn át tart, mint a felmelegedés, akkor a víztartalom a felső rétegekben megnő, és ha ez a víztartalom egy épület jelenléte miatt nem tud elpárologni, az átnedvesedés évről évre fokozódni fog. A hőmérséklet napi és éves változása olyan páranyomásgradienst hoz létre, mely a víz felfelé vándorlását vonja maga után. A víz pára alakban hatol fel, s az épület alatt kondenzálódva átáztatja a talajt. Ez a jelenség nagyon száraz időjárás esetén is fennáll.
A talaj víztartalma, a talajpára az épületek alatt lecsapódik, kondenzálódik. A víztartalom növekedésével a talajpára nyomása növekszik.
Kötött talajokban az épületek alatt, középen mindig nagyobb a víztartalom, mint a szélek felé, ahol a száradás hatékonyabb. A száradást a párolgás okozza, úgy is, hogy a falak a kapillárisokon keresztül felszívják a nedvességet és a falak párolgása is csökkenti az épületszélek alatti altalaj víztartalmát. Ettől a fal egyre erőteljesebben nedvesedik, vizesedik, ami az épületek esetében nagyon káros jelenség.
A épületek alatt, középen, a víztartalom és a talajpára fokozódó nyomása miatt az aljzat (padló) növekvő víztartalmát a belső térbe párologtatja el, ami növeli a belső tér páratartalmát, ezáltal csökkenti a falak párolgását, sőt növeli a falak víztartalmát, amikor már szemmel is láthatóvá válik a falak nagymértékű víztartalma.
Az aljzat párolgása (a burkolatok csak késleltetik, de nem csökkentik a párolgást és a víztartalmat) nagy felület lévén erőteljes.
További probléma, hogy a kötött talaj víztartalmának változása térfogatváltozás kíséretében megy végbe. A talajnedvesség emelkedése az agyag duzzadását okozza, mely olyan nagy feszültségeket okoz, hogy az épület alapjait tönkreteszi, összetöri. Erre vezethető vissza több épület alapjaiban, falaiban kialakuló repedések, épületkárok.
Ezt az erőteljes felfelé irányuló vízmozgást a GEOS vízszigetelő és falszárító rendszer képes megfordítani.
A GEOS, utólagos vízszigetelés lefelé, a talajvíz felé, irányuló áramlást hoz létre.
Továbbá a GEOS rendszer képes az épületek alatt felhalmozódott víztartalmat is jelentősen csökkenteni.
- Injektálást alkalmaznak Önök?
Ritkán vegyi szigeteléssel kombináljuk az elektromos szigetelést.
Szigetelő anyagként vízlepergető tulajdonsággal rendelkező szigetelő krémet használunk.
A vízlepergető kezelés után megváltozik a víz és a falpórusok közötti felületi feszültség. A megváltozott felületi feszültség egy lefelé ható nyomást okoz, így a víz nem emelkedik fel a fal kapillárisaiban.
A vizes, sóktól szennyzett, régi vakolat eltávolítását követően az injektáló krémet egy speciális injektáló pisztollyal, és nem nagy nyomáson, juttatjuk a falba a fugákon keresztül.
Az általunk használt injektáló krém magas, 80 % fölötti aktív hatóanyag tartalmú és hatékonyan segíti elő a falban lévő nedvesség eltávolítását. A kezelés után biztosított az építőanyagban való maximális szétterjedés.
Az injektáló krém a környező falazatnak is vízlepergető tulajdonságot kölcsönöz.
- Szivárgó rendszert építettek a ház köré, de a vizesedés nem szűnt meg.
Kötött talajok esetében a szívóhatás olyan nagy, hogy a víztartalom gravitációs úton nem távolítható el az épület alatti talajból, hiszen a gravitációs nyomás, melyet egy kis mélységű talajcső-rendszerrel létrehozhatunk, alig 0,1-,0,3 kp/cm2.
Ezért az épület körül, kötött talajban (agyag), méretezés nélküli szivárgó, vagy dréncső-rendszer építése nem fog eredményre vezetni, felesleges pénzkidobás. Ráadásul a nem kellő gondossággal megtervezett és/vagy hibásan megépített szivárgó-rendszer az altalaj víztartalmát akár meg is növelheti, aminek eredménye a talajpára nyomásának további emelkedése. A nem megfelően méretezett szivárgó torlaszvizet is eredményezhet.
A szivárgó feladata az, hogy a talajba szivárgott és lefelé áramló csapadékvizet kártétel nélkül azonnal levezesse. Ennek hiányában a kötött talaj (agyag, agyagos) az alapozási sík alatt is felpuhulhat. Kötött talajoknál, vagy feltöltéseknél a szivárgó munkaárkát nem tölthetjük fel az eredeti talajjal, hanem abba a szivárgótest méretezésének megfelelő szemszerkezetű, réteges szűrőanyagot töltünk a szivárgócső fölé, majd rendszerint folyókával zárjuk a térszínen. A megfelelően méretezett szivárgó, még kötött talajoknál is kifejti szívó és szárító hatását.
Sajnálatos, hogy méretezés nélkül építenek szivárgókat. A szivárgócsövet bevonják geotextíliával (mert úgy elegánsabb), a szivárgócső fölé 50-60 cm magasságban építenek be valamilyen szemszekezetű szűrőanyagot, majd az egészet visszatöltik az eredi talajjal. Kötött talajoknál és feltöltéseknél ez megengedhetetlen.
A geotextíliát több-kevesebb idő múlva a finom szemcsék eltömíthetik, aminek következtében a szivárgócső nem tudja elvezetni a vizet. A víz felhalmozódik a szivárgócső fölött lévő nagyobb szemcseméretű szűrőtestben, torlaszvizet képez, ami az épület szerkezetét súlyosan károsíthatja.
Épületek körül, utólag, csak akkor építsünk szivárgót, ha más szárítási megoldás teljesen kizárható.
A jól megtervezett, jól megépített szivárgó sem tudja a talaj nedvesség tartalmát maradéktalanul elvezetni.
A szivárgó építésével beavatkozunk a talaj szerkezetébe, amivel, az épületre kiható, káros folyamatokat indíthatunk el.
Sajnálatos, hogy egyes építőipari cégek a környezeti hatások figyelembe vétele nélkül, átgondolatlanul, kiviteli tervek mellőzésével sorozatosan építenek épületek körüli szivárgókat, nem megfelelő anyagokkal (szivárgócsövek, geotextília), szakszerűtlenül kialakított szívótestekkel, folyókával stb. Nem veszik figyelembe a szivárgó épületre gyakorolt későbbi, akár alattomos, hatását. Kevés szivárgót építenek megelőző hatástanulmány és környezeti, talajmechanikai tanulmány alapján, ami a kiviteli tervek elengedhetetlen része lenne, vagy a kiviteli terveket annak figyelembevételével lehetne elkészíteni.
A szakszerűtlenül készített szivárgó az épületben nagyon súlyos állagromlást idézhet elő, ami csak évekkel később jelentkezik.
Fontoljuk meg, mielőtt szivárgórendszert építtetünk az épületünk körül.
A legtöbb esetben több eredményt érünk el a felszíni vizek rendezésével, övárkok kialakításával stb.
Mielőtt szivárgót építtetnénk, kérjük el a szivárgóra vonatkozó kiviteli terveket és független szakértővel, szakemberrel véleményeztessük azt.
Nagyon sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
- Korábban injektálást kíszíttettünk, de a vizesedés nem szűnt meg, a falban feljebb emelkedett a víz.
Az injektálás során, furatokon keresztül, vegyi anyagot juttatnak a falba. Két furat egymáshoz mért távolsága általában 10-12 cm. Ez már önmagában is gyengítheti a fal állékonyságát.
A bejuttatott vegyi anyag, elvileg, az injektálás síkjában és környezetében össszefüggő vízzáró réteget képez az építőanyagban.
A már nedves, vizes építőanyagba, téglába bejuttatott szigetelő anyag az építőanyagban már meglévő víztartalmat nem engedi ki, azaz a víz zárványok formájában az építőanyagban marad.
A szigetelési sík megválasztása is gondos tervezést, előkészületet igényel.
Az injektálás megkezdése előtt a vakolat leverésével az építőanyagot és annak fugáit fel kell tárni. Ez alapján lehet meghatározni az injektálás síkját. Ennek ellenére, feltárás nélkül, a padlószinttől 10-20 cm-re fúrnak lyukakat. Ez megengedhetetlen. Láttam olyan injektálási síkot, ami a padlószint felett 40-50 cm magasságban készült. Vajon mit akart a mester elérni ezzel, esetleg nem tudott lejjebb hajolni a furatok készítésénél? Alatta és fölötte is vízzel telített volt a téglafal.
Az injektálás nem alkalmazható minden építőanyagban sikeresen. Előzőleg próbainjektálást kellene készíteni az adott építőanyagban, majd annak eredményét kiértékelve lehetne csak a további munkát elvégezni.
A legnagyobb probléma az, hogy nincs olyan módszer, amivel ellenőrizhető lenne az, hogy a bejuttatott anyag a fal teljes keresztmetszetében, minden két furat között, sikeresen összeérne, azaz a fal teljes keresztmetszetét szigetelné. Amennyiben nem érinti a fal teljes keresztmetszetét, leszűkíti a kapillárisokat, aminek eredménye a fal további vizesedése, rosszabb esetben a nedvesség a falban magasabbra is emelkedhet.
Az adszorpciós (kötött) vízréteget semmiféle nyomással (injektálási nyomással) nem lehet eltávolítani!
Az általunk kifejlesztett elektroinjektálás a hagyományos injektálási eljárások hibáit, hibalehetőségeit küszöböli ki.
- Mennyire biztos módszer a GEOS utólagos vízszigetelés, falszárítás?
Minden más eljárással összehasonlítva az egyetlen, ami kompromisszumok nélkül kiszárítja a falat, épületet, vályogot, téglát stb.
Képzeljünk el egy patakot. A patak vizére a gravitációs erő hat, ennek megfelelően, a mederben, a patak vize a magassabb területről az alacsonyabb terület irányába folyik, áramlik.
A patakra építsünk egy gátat. Idővel a gát elromlik, elérik. A környezetében buzgárok alakulnak ki, vagy nagyobb vízmennyiség esetén a gát tetején átfolyik a víz. Rosszabb esetben nem bírja a víznyomást és átszakad a gát. Egy gáttal sohasem tudjuk eltorlaszolni a patak vizét, hiszen a víz folyamatosan pótlódik, átcsap a gát tetején. Így a gáton túlfolyót kell kiépíteni és időlegesen a gátat meg kell nyitni.
Toldozhatjuk, foltozhatjuk a gátat, ideig-óráig működik még, majd végleg megsemmisül.
Hogyan tudnánk elgátolni a patakot? Sehogy. Hogyan tudnánk elérni, hogy a patak vize visszafelé áramoljon? Csak úgy, ha a patak medrének lejtését megfordítanánk, ha tudnák.
Hagyatkozzunk a képzeletünkre és helyettesítsük a fenti példában lévő fogalmakat a GEOS vízszigetelés fogalmaival.
A patak medre a kapilláris. A gát a szigetelés. A falban lévő víz felfelé áramlását, a gravitációs erővel ellentétben, elektromos erő mozgatja. A víz a negatív pólus felé vándorol. Alapesetben, a talajhoz képest, a fal a negatív pólus.
Ha megfordítjuk a fal kapillárisaiban mozgó vízre ható elektromos erő irányát, a víz ellentétes irányba fog áramlani, azaz a falból a talajvíz irányába, melynek következtében a fal kiszárad.
Nem toldozgatjuk a gátat, hanem megfordítjuk a víz áramlásának irányát.
Kiűzzük a falból a vizet, kiszárítjuk a falat.
Székhely: Miskolc